A mindenségit neki! Soha, soha életemben nem játszottam még ennyire "immerzív" lövöldével! Ez a játék egyszerűen magába szippant! Szuper sztori észbontó játékmenetben megvalósítva, megtoldva végletekig kicsiszolt irányítással. Ennyi a recept! Nem, nem ilyen egyszerű, ilyen bonyolult! :-) Jó ötlet rengeteg van, de játékba oltani egy történetmesélést - nos, az legalább akkora teljesítmény, mint egy filmet jól megrendezni. Persze ma még nem tart egy elismertségi szinten a kettő, de a Resi2 sokat tett az ügy érdekében. A történet alapja unalomig lerágott (jönnek az idegenek, megfertőznek, a zombihadsereggel megtámadják az emberiséget, hogy övék legyen a Föld, bla-bla), de a részletekbe feccölt hihetetlen munka nyomán mégis hitelessé, a tömegből abszolút kitűnővé tud válni. Azon klasszisjátékok közé tartozik, amely sajátos, egyedi és magával ragadó atmoszférát teremt. Nem is tudom mihez hasonlítani, talán mintha a Halo hatalmas tereit vegyítenénk a Doom 3 klausztrofób zártságával. Apropó, klausztrofób. Már az első Resistance-ben is voltak nyomasztó részek (ezeket több teszter helytelenül "unalmas átvezetőknek" bélyegezte), de a Resi2-ben már-már survival horrorba fordul egy-két jelenet. Zombik százai rontanak ránk zseblámpával bevilágított, nappali méretű helyiségben, olyan aprólékosan kidolgozott animációval, hogy tényleg a frász tör ránk. Persze ehhez kell egy képátló és még inkább egy jó hangrendszer, de ha ez adott, a Resi2 az idegeinken fog táncolni. Apropó kettő, hatalmas terek. A Resistance 2 egyszerűen monumentális! A játék eleje felé egyszer csak a Golden Gate hídnál lyukadunk ki, ahol szinte a semmiből tárul elénk a Chimera invázió. Szó szerint lélegzetállító, én megálltam vagy fél percre, mert alig hittem a szememnek. Nem véletlenül tárgyaltam egymás után ezt a két részt: akkora dinamikája van a történetvezetésnek, amit én még soha, semmilyen videojátékban nem láttam! Az elejétől a végéig lebilincsel, de teszi ezt elképesztő változatosság mellett. És a level design, kérem szépen, a level design! Részemről a Resistance 1-től is hanyatt voltam esve, de itt legalább 8x akkora munkát fektettek a Chimera világ részleteibe, vagy épp a szétbarmolt Chicago épületeibe. Egyszerűen beszarás az egész, nincs rá jobb szó. A játszhatóság is egészen kivételes, pont jól van belőve a mozgások (futás, ugrás, fordulás) sebessége, illetve a fegyverek megvalósítása is annyira jó, hogy csak na. Személyes kedvencem, a Bullseye továbbra is olyan érzés, mintha Palpatine villámaival gyaknánk az ellent. Mit dícsérhetnék még a játékon? A multiplayert? Azt mindenképpen. A játék helyszínein szuper multi partikat lehet rittyenteni, a netkód baromi jó, a falusi internetemmel is csont nélkül ment a játék akár 15-20 ellenféllel is.

Két rossz pontot azért muszáj kiosztani a játéknak: az első a nagyobbik probléma: inkonzisztens nehézség! Van egy sereg checkpoint, ahol egyszerűen türelemjátékká válik a dolog. Nem azért, mert nehéz, hanem mert próbálkozás alapon ki kell tapasztalni, hogy lehet keresztülgyúrni az adott szakaszt, aztán ha a módszer megvan, pikk-pakk abszolváljuk az elsőre fejtörést okozó részt. Sokan panaszkodtak az első részre, mondván nehéz. Nem volt az. Igaz, én normál nehézségi fokozaton játszottam, de egy checkpointot kivéve (ahol vagy 40x meghaltam) talán 10x haláloztam el az egész játékban. Kivétel nélkül azért, mert "elfogytam", vagyis egyszerűen kinyuvadtam az akció közepén, nem azért, mert ki kellett találni, hogy egy lehetetlennek tűnő részen hogyan verekedjem át magam.

A másik a folytonosság hiánya. Mintha másik csapat készítette volna, mint a Fall of Man-t. Az elődjátékban a lehetetlen ellen küzd egy a reménytelenségből erőt merítő emberiség. Ezzel szemben a második részben egy magabiztos, szinte egyenrangú fél gyöpi a Chimerát, nincs már az a "pislákoló gyertyaláng" érzésünk, mint az első részben volt. Hiteltelenné vált továbbá az ötvenes évek séma, ami szintén nagyon jót tett az első résznek. Ez most két hipermodern hadsereg küzdelme, amely sokkal inkább idézi a klasszikus, jövőben játszódó sci-fi játékokat, mintsem alternatív világháborús időket.

Mit mondhatnék összességében? Szerintem ez volt a legjobb shooter játék, amivel valaha játszottam...

9.8 / 10